Amit a táplálkozásról és az emésztésről tudni érdemes: a fehérjék - 4. rész

Nagy molekulájú nitrogéntartalmú vegyületek, az adott fehérjére jellemző sorrendben egymáshoz kapcsolt 20 féle aminosavból. Ezek közül többet nem tud az emberi szervezet önmaga előállítani, tehát a szükséges mennyiséget a táplálék útján kell bejuttatni. Felnőttek esetében 8, gyermekeknél 9-10 ilyen esszenciális aminosav van.

 

A fehérjék biológiai értékét az esszenciális aminosav tartalmuk és a szervezeten belüli értékesíthetőségük határozza meg. A növényi fehérjék biológiai értéke megfelelő étrend összeállításával komplettálható. A kiegészítéssel a hiányzó aminosavat pótoljuk és a növényi fehérje egészének hasznosulását is elősegítjük. A fehérjék élettani szerepe sokrétű: az egyéni sajátosságokat hordozó enzimek, hormonok alkotóelemeiként, biológiai membránok építőanyagaként, számos biológiai funkciót befolyásolnak. Vízmegkötő képességüknél fogva szerepük van a folyadéktér kialakításában, és bizonyos anyagokat megkötve részt vesznek azok szállításában is.

 

A fehérjék fontos élettani szerepe miatt a napi fehérjebevitel nem maradhat el a fehérjeszükséglettől, különösen gyerekeknél, akiknek a növekedéshez fokozottan szükséges. Ügyelni kell azonban arra, hogy a fehérjeigényt olyan élelmiszerekkel elégítsük ki, amelyek nem visznek be egyidejűleg túlzott mennyiségű zsírt is.

 

Ennél a pontnál kell néhány szót ejteni arról, hogy milyen eredetű fehérjét kell az embernek fogyasztania. A mai „korszerű" táplálkozási tanácsok szinte kivétel nélkül arról szólnak, hogy a bevitt fehérje főleg állati eredetű legyen. Ezt azután mindenki variálja meggyőződése és nézete szerint (sovány baromfi és hal a mostani divat), de elengedhetetlennek tartja a napi étkezéséből. A táplálkozási szokások élesen szétválaszthatók azon az alapon, hogy a táplálékban található-e hús, avagy nem? A nem húsevők - a vegetáriánusok között is vannak különbségek (ovo és lakto vegetáriánus, makrobiotikus elvek szerint táplálkozó, ortodox vegetáriánus, stb.). A húsevők is lehetnek vegyes táplálkozást folytatók, vagy a szétválasztó táplálkozás elvei szerint étkezők. Vannak, akik csak ritkán és csak bizonyos fajta húst esznek és így tovább.

 

Az orvostudomány mai hivatalos álláspontja szerint: „a hús az egyetlen olyan komplett fehérjeforrás, ami az összes alapvető aminosavat tartalmazza, és ezért kell húst ennünk." Ezenkívül azt állítják, hogy a hús erőt ad, a vegetáriánusok pedig hosszútávon fehérjehiányban szenvednek.

 

Erre a három feltevésre egy válasz van: egyik sem igaz! Vegyük csak sorra őket:

 

A barnarizs, a tönkölybúza, a gomba és a szója is tartalmazza valamennyi alapvető aminosavat, a köles pedig hetet! Ráadásul azonnal beépíthető formában káros melléktermékek (toxinok) képződése nélkül. Ezen kívül a tudatos vegetáriánus étrend az ún. komplettálás elve alapján készül. Ez azt jelenti, hogy a gabonafélék (8-12 % fehérjetartalom), a hüvelyesek (25-40 %) és az olajos magvak (25-30 %) együttes fogyasztása a barnarizzsel és a zöldségekkel tökéletesen kielégíti a szervezet fehérjeigényét. A sovány marhahús fehérjetartalma csak 20%. Az 1950-es években a tudósok a hús és tojásfehérjét I. osztályúnak, a zöldségeket II. osztályúnak minősítették. Ezt az elképzelést azóta már megcáfolták, de sajnos, a tévhit makacsul tartja magát.

 

Arról sem esik szó, hogy az állati fehérje miből készül? Természetesen növényből!

 

A hús nem ad erőt. Ennek az a magyarázata, hogy az állati fehérjéből az emberi szervezet meghatározott munka befektetésével aminosavat készít, amiből újabb munka befektetésével emberi fehérjét épít. Kémiailag mindkettő ún. „endoterm" reakció, ami a szervezettől jelentős energiát von el, nemhogy adna! A növények javarészében aminosav van jelen, így a szervezet jelentős energiát spórol, ha ebből építi fel saját fehérjéjét.

 

A vegetáriánusok fehérjehiányos táplálkozásának vizsgálatára álljon itt egy 1972-es kísérlet eredménye, amelyet a Harvard Egyetemen végeztek, Dr. Frederick Stare vezetésével. Különböző korú (fiataltól az öregig) vegetáriánusok fehérjebevitelének mennyiségét mérték tudományos eszközökkel. Azt találták, hogy a kísérleti személyek átlagosan a kétszeresét fogyasztották a számukra szükséges fehérjemennyiségnél. Végső konklúziójuk az volt, hogy nehéz olyan vegetáriánus étrendet találni, amelyik nem éri el az emberi szervezet által megkövetelt fehérjeszintet.

 

Előző rész itt...

Please reload

Kiemelt hírek

Egy fával a klímavédelemért

October 3, 2016

1/2
Please reload

Hírek

September 13, 2018

Please reload

Archívum
Please reload

Keresés címkék alapján
Kövess minket
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square

© 2016 minden jog fenttartva készítette: kovetkezolepes.hu

NAIH Nyilvántarási szám: NAIH-105458/2016

1./ AZ EGYESÜLET NEVE:
TreeMission Klíma- és Környezetvédő Innovációs Egyesület (továbbiakban: Egyesület)
2./ AZ EGYESÜLET SZÉKHELYE:
7678 Abaliget, Rózsadomb 34.

3./ ADÓSZÁM:

18512403-1-02

  • Facebook - Grey Circle
  • Instagram - Grey Circle
  • LinkedIn - Grey Circle
  • Google+ - Grey Circle
Oxymanó Program - A zöldebb jövőért